Este, mikor behunyom a szemem, 

arcod látom magam előtt, de már nem beszélsz. 

Szavak nélkül is értettelek téged, 

és minden percben vártam, hogy majd karjaimba térsz. 

Érintésed melengette szívem, 

és meséltél nekem, pedig nem beszélt a szád. 

Hogyan tudnám elmondani néked, 

milyen erősen és régóta vágytam már rád. 

Bízom abban, hogy lelked él, 

és gyönyörű fényben, fennen ragyog. 

Hogy ott, abban a másvilágban érzed, 

hőn szerető édesanyád vagyok.  

Hogy este, mikor behunyom a szemem, 

lelkemmel lelked megérinthetem. 

Szavak nélkül is érthetlek majd téged, 

és te érezheted örök szeretetem.