2019. jan 18.

Mese a gyermekről, akit Szeretet menekített meg Fájdalom és Hiány karmai közül

írta: motherofanangel
Mese a gyermekről, akit Szeretet menekített meg Fájdalom és Hiány karmai közül

Martin Olivér emlékére

Pici volt, és annyira törékeny. És egyedül kellett azokkal a borzalmas szörnyekkel megküzdenie. Nem segíthetett rajta senki, mivel ezek a bestiális teremtmények mindenkit félre löktek, aki az útjukban állt. Átgázoltak mindenkin, és mindenen. Nem volt szükségük félelmetes hadseregre. Sem fegyverekre.…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 17.

"Keresheted őt, nem leled, hiába..."

írta: motherofanangel
"Keresheted őt, nem leled, hiába..."

Lehetetlen küldetés?

"se itt, se Fokföldön, se Ázsiába"-De én csak itt keresem őt. Magam mellett. Mint már annyiszor tettem, amikor a hiány elviselhetetlen fájdalomként hasít a lelkembe. De itt sem lelem. És forog a kés a szívemben. Beleváj. Felhasít. És az ezer sebből kezd vérezni. Mert ezer,meg ezer kép dereng fel…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 17.

Mese a kisfiúról, akit a napsugarak pajtásukká fogadtak

írta: motherofanangel
Mese a kisfiúról, akit a napsugarak pajtásukká fogadtak

Noel emlékére

Élt egyszer, valamikor, talán nem is olyan régen, egy igazán különleges gyermek. Szülei és testvére igen szerették.  Varázslatos kapocs fűzte őket egymáshoz. A kisfiú lelkében ugyanis csupa szépség, és mérhetetlen szeretet lakozott, mely beragyogott mindent. Egyetlen mosolyával képes volt a…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 17.

Napsugár gyermek

írta: motherofanangel
Napsugár gyermek

Noel harmadik születésnapjának emlékére

Téli szellő hátán  napsugár érkezik,  Fényét szórja mindenre, ami csak létezik.  Beborít az mindent, igen szépen ragyog.  Megirigyelhetik a hold és a csillagok.  Arcukat keresi, hogy megcirógassa,  Szívüket kutatja, hogy felvidíthassa.  Testvére kis arcán táncol a fényesség, Szülei szívébe…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 15.

A négy szeretetmadár története

írta: motherofanangel
A négy szeretetmadár története

Botond, Zoé, Hanna és a Kicsi Angyalka emlékére

Hallottatok már a szeretetmadarakról? Tudtatok létezésükről? Ha még nem, akkor elmondom nektek, a szeretetmadarak igen különleges teremtmények. Tolluk a szivárvány minden színében pompázik. A hangjuk, mint a legdallamosabb csengettyű, úgy csilingel. Halkan. Lágyan. De mégis úgy, hogy minden fül…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 13.

Az őrzőcsillag

írta: motherofanangel
Az őrzőcsillag

Kristóf emlékére

Sokan voltak. Sokfélék. Csendesek. És hangosak. Nyugodtak. És izgágák. De mind igazán szeretni valóak. És újabb kis jövevényt vártak. Minden este ott álltak az ajtó előtt mindannyian. Fülüket odatapasztották, hogy meghallják, ha kis kezével majd aprókat koppant, bebocsátásra várva. Kedves szavak…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 10.

Veled, de nélküled...

írta: motherofanangel
Veled, de nélküled...

Egy nosztalgikus este margójára

Szívemben őrzöm én minden mozdulatod. És a felvételeken látott édes kicsi arcod. És ahogy ezeket a szavakat írom, el is mosolyodom erre a kósza gondolatra. Mert csak ennyi maradt belőled, amit lelkem őrizhet. Pár mozdulat, és egy-két kedves kis pillanat. Talán nem is emlékezések ezek. Inkább csak…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 08.

Mese a különleges virágtündér odaadó munkájáról

írta: motherofanangel
Mese a különleges virágtündér odaadó munkájáról

Maja emlékére

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy apró és nagyon különleges kis virágtündér. Messze lakott. Túl erdőkön. Mezőkön. Tengereken. Hegyeken. És völgyeken. Valahol, messze túl a szivárványon, egy csodálatos helyen. Társaival együtt azon szorgoskodott, hogy az emberi szem szépséget lásson. A…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 06.

Apám regénye

írta: motherofanangel
Apám regénye

írta: Farkaslaki Ábel

Apám! Apám testében születtem sok-sok millió testvéremmel együtt. Mint zizzenő méhkas, úgy bolydultak fel a fiúk az egyik pillanatban. Senki nem tudta, mi történt, de egyszerre csak mindenki egy irányba kezdett tódulni. Valami ismeretlen vonzerő húzott, szívott egy irányba. Nagy volt a tülekedés, a…

Tovább Szólj hozzá

2019. jan 05.

Mese a kisfiúról, akinek a szívét megvédték a jómanók

írta: motherofanangel
Mese a kisfiúról, akinek a szívét megvédték a jómanók

Benett emlékére

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szomorú világban egy nagyon különleges gyermek. Parányi termete volt, de hatalmas szíve. És ebbe a nagy szívbe annyi érzelem fért bele, hogy napestig is sorolhatnám őket. Legyen elég annyi, hogy ennek a gyermeknek minden, de minden érzését a szeretet…

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása